Panasz és közérdekű bejelentés ügyintézése

Az NSZKK a hozzá érkezett panaszokat és közérdekű bejelentéseket a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) alapján kezeli.

A panasz fogalmi meghatározása
(Panasztörvény 1. § (2) bekezdés)

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá.
A panasz javaslatot is tartalmazhat.

A közérdekű bejelentés fogalmi meghatározása
(Panasztörvény 1. § (3) bekezdés)

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat (közérdekű javaslat).

Ki fordulhat az NSZKK-hoz panasszal vagy közérdekű bejelentéssel
(Panasztörvény 2. §)

Panasszal vagy közérdekű bejelentéssel, javaslattal bárki fordulhat az NSZKK-hoz.

Milyen formában lehet az NSZKK-hoz fordulni panasszal vagy közérdekű bejelentéssel
(Panasztörvény 2. § (1) és (2) bekezdés)

Panasszal vagy közérdekű bejelentéssel mind szóban, mind írásban lehet fordulni az NSZKK-hoz.
A szóbeli bejelentéseket az NSZKK írásba foglalja és a bejelentőnek a másodpéldányt átadja.
Amennyiben a beadvány intézése nem tartozik az NSZKK hatáskörébe, akkor a beadványt az NSZKK 8 napon belül az eljárásra jogosult szervhez átteszi.

Az eljárási határidő és annak hosszabbítása
(Panasztörvény 3. § (1) bekezdés)

A panaszt és a közérdekű bejelentést – amennyiben a törvény másképpen nem rendelkezik – az NSZKK a beérkezéstől számított 30 napon belül elintézi.

Rosszhiszemű panasszal vagy közérdekű bejelentéssel kapcsolatos eljárás
(Panasztörvény 3. § (5) bekezdés)

Ha az NSZKK számára nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézését megalapozó vizsgálatot intézkedés mellőzésével befejezheti.
Amennyiben az NSZKK számára nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, és ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, a bejelentő személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadja.
Amennyiben alappal valószínűsíthető, hogy a bejelentő másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, a bejelentő személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve a lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

A vizsgálatok mellőzése és azonosíthatatlan személy által tett bejelentés intézése
(Panasztörvény 4. §)

• Korábban azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető.
• Mellőzhető a vizsgálat akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 6 hónap után terjeszti elő a panaszát.
• A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított 1 éven túl előterjesztett panasz vizsgálatát az NSZKK mellőzi.
• Azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az NSZKK mellőzi, kivéve, ha annak alapjául súlyos jog vagy érdekesérelem szolgál.

A bejelentő személyes adatainak kezelése
(Panasztörvény 6. §)

A bejelentő személyes adatainak kezelésére a Panasztv. 6. §-ban foglaltak szerint kerül sor.

A bejelentő védelmére vonatkozó szabályok
(Panasztörvény 13-15. §)

Minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor – a Panasztv. 6. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések kivételével – jogellenesek akkor is, ha egyébként az jogszerű lenne.
Veszélyeztetett közérdekű bejelentőnek minősül – a Panasztv. 6. § (4) bekezdése szerinti eset kivételével – az a közérdekű bejelentő, aki tekintetében valószínűsíthető, hogy életkörülményeit súlyosan veszélyeztetik az általa tett közérdekű bejelentés miatt őt - a Panasztv. 6. § (4) bekezdése szerinti eset kivételével – fenyegető hátrányok.

Panasztörvény 6. § (4) bekezdése:
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.