Szervezet és tevékenység

Az NSZKK létrehozása
Az NSZKK 2017. január 1-jén két szakértői intézmény – a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet és az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek összeolvadásával jött létre, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról szóló 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján.
Az NSZKK jogállása
Az NSZKK:
- a Kormány által alapított központi költségvetési szerv;
- igazságügyi szakértői intézmény ;
- az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó egyéb igazságügyi szerv.
Az NSZKK irányítása
Az NSZKK-t – az Iasz-ban és a Korm. rendeletben meghatározott kivételekkel – a belügyminiszter irányítja.
- a főigazgató kinevezésének és felmentésének jogát az igazságügyért felelős miniszter javaslatának figyelembevételével gyakorolja;
- az NSZKK szervezeti és működési szabályzatát az igazságügyi miniszter egyetértésével hagyja jóvá;
- az NSZKK igazságügyi szakágának törvényességi ellenőrzését az igazságügyi miniszterrel bevonásával gyakorolja;
- az NSZKK bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodásának rendszeres figyelemmel kísérését, a költségvetés tervezését az országos rendőrfőkapitány közreműködésével látja el.
Az országos rendőrfőkapitány gyakorolja az NSZKK irányításával összefüggő egyes jogköröket.
Az országos rendőrfőkapitány jogkörei:
- az igazságügyi miniszter véleményének kikérésével az NSZKK gazdasági vezetőjének kinevezése, felmentése;
- az igazságügyi szakág tekintetében az igazságügyi miniszter bevonásával - egyébként önállóan - az NSZKK tevékenységének szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése;
- jogszabályban meghatározott esetekben az NSZKK döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása;
- egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésre vagy mulasztás pótlásra;
- az igazságügyi szakág tekintetében az igazságügyi miniszter bevonásával - egyébként önállóan - jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés;
- az NSZKK főigazgatójával kapcsolatos – más vezető hatáskörébe nem tartozó – munkáltatói jogkörök gyakorlása.
Az NSZKK vezetése és humánerőforrása
Az NSZKK-t főigazgató vezeti, tevékenységét főigazgató-helyettesek segítik.
Az NSZKK 663 fő alkalmazottat foglalkoztat , amely létszámból 2023. július 1-jén:
- 247 fő igazságügyi szakértő;
- 28 fő szakértő-jelölt.
A dolgozók az Iasz. szerinti igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban látják el feladataikat.
Az általános munkáltatói jogköröket az NSZKK alkalmazottai felett a főigazgató gyakorolja.
Az NSZKK tevékenysége
Igazságügyi szakértői feladatok
Az NSZKK alaptevékenységként – mint igazságügyi szakértői intézmény - igazságügyi szakértői tevékenységet lát el, valamint teljesíti az ahhoz kapcsolódó igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi és nyilvántartási feladatokat.
Az NSZKK az alapító okirata szerint az alábbi szakértői tevékenységet látja el:
- daktiloszkópiai szakértői tevékenység;
- fizikai és kémiai szakértői tevékenység;
- genetikai szakértői tevékenység;
- kriminalisztikai szakértői tevékenység (nyom, fegyver, írás, okmány);
- forenzikus geológiai szakértői tevékenység;
- forenzikus botanikai szakértői tevékenység;
- toxikológiai szakértői tevékenység;
- kábítószer-vizsgálat szakértői tevékenység;
- véralkohol-vizsgálat szakértői tevékenység;
- tűzveszélyes folyadékok, ásványolaj származékok, bűnjelről származó tűzveszélyes és ásványolaj-származék maradványok, égésmaradványok laboratóriumi vizsgálata;
- orvosszakértői tevékenység;
- klinikai pszichológusi szakértői tevékenység;
- pszichiátriai szakértői tevékenység;
- adó-és könyvszakértői tevékenység;
- közlekedési szakértői tevékenység;
- építési szakértői tevékenység;
- informatikai szakértői tevékenység;
- beszéd és hangazonosítási szakértői tevékenység.
Az NSZKK továbbá
- a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok szakértői nyilvántartó szerve - ideértve az eliminációs nyilvántartás kezelését is -, valamint a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szerv, továbbá a vétlen nyomszennyezés kizárása érdekében mintavétellel érintett személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szerv;
- a körözési nyilvántartási rendszer szakértői nyilvántartó szerve, valamint az eltűnés miatt körözött személyek, az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak, valamint az ismeretlen holttest vagy holttestrész DNS-profiljának meghatározására jogosult szerv;
- teljesíti a nemzetközi kötelezettségből eredő adattovábbítási kötelezettségét, részt vesz a szakértői tevékenységgel és a szakértői nyilvántartással kapcsolatban az európai uniós tagságból eredő feladatok végrehajtásában;
- szaktanácsadóként arcképelemző tevékenységet lát el, valamint halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenységet végez;
- biztosítja a bírák pályaalkalmassági vizsgálatához szükséges személyi és tárgyi feltételeket;
- a rendelkezésére álló kapacitás kihasználását célzó alkalmazott kutatást folytat a hatás- és kompetenciakörébe tartozó szakterületeken;
- felkérés alapján részt vesz a szakmai, illetve a kriminalisztikai képzések, továbbképzések megtartásában;
- részt vesz a bűnügyi technikai tevékenység tudományos megalapozásában.
Az NSZKK szervezete és területi elhelyezkedése
Az NSZKK az igazságügyi szakértői tevékenységét:
- 10 központi intézetben és
- 11 területi intézetben látja el.
Irányítás-szakirányítás
- A központi szakértői intézetek vezetői szakirányítást gyakorolnak a területi intézetek szakértői felett.
- Az NSZKK regionális kábítószer vizsgáló hálózata (Budapest, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged és Veszprém) az NSZKK Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet irányításával működik, a laboratóriumok elhelyezése elkülönül az adott megyében működő NSZKK területi intézetétől.
- Az NSZKK 2 területi intézetének külön kirendeltsége is van, amelynek irányítását az adott területi intézet vezetője látja el.
- Az NSZKK néhány szakértője a területi intézetektől eltérő városokban, különálló elhelyezéssel látják el feladataikat, irányításukat a központi intézetek látják el.
Az NSZKK tevékenységét meghatározó főbb jogszabályok
- a Nemzeti Szakértői és Kutató Központról szóló 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet;
- az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény;
- a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet;
- az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet;
- az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény;
- az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről 9/2006. (II. 27.) IM rendelet;
- a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény;
- a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény;
- az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény;
- a bírói pályaalkalmassági vizsgálatról szóló 6/2020. (V. 25.) IM rendelet.